Rotavirus
| Rotavirus | |||
|---|---|---|---|
 | |||
| Rotavirusat | |||
| Vuođđodieđut | |||
| Riika | Virusat | ||
| Klássa | |||
| Infraklássa | |||
| Sierrasearvi | |||
| Čearda | Reoviridae | ||
| Sohka | Rotavirus | ||
| Šládja | Rotavirus A (RV-A) Rotavirus B (RV-B) Rotavirus (RV-C) Rotavirus D (RV-D) Rotavirus E (RV-E) Rotavirus F (RV-F) Rotavirus G (RV-G) Rotavirus H (RV-H) | ||
| Dieđalaš namma | |||
| Dieđalaš namma | ' | ||
Rotavirus lea guovttesáigarat RNA-virus mii gullá Reoviridae-čerdii. Dat lea ožžon nama go dan virusat čájehit ráhtisin (láhtengillii: rota). Rotavirus njoammuda eallis[1] dahje olbmos nubbái. Olbmuin rotavirus lea dábáleamos sivva manin vávvát ja mánát buohccájit garra luhčadávdii. Measta juohke mánná máilmmis lea ožžon rotavirusnjoammuma ainjuo oktii dassážii son deavdá 5 jagi. Juohke njoammuma maŋŋel buohcci vuostálastinnákca buorida vai čuovvovaš njoammun lea láivvit. Dievdoolbmot hárve ožžot njoammuma.
Ovcci rotavirusšlája
[rievdat | rievdat wikiteavsttain]Rotavirusšlájat leat ovcci: A, B, C, D, E, F, G, H ja I. Dain A, B ja C njoammudit olbmuide. Dábáleamos dain rotavirus A lea sivvan badjel 90% njoammumis. Suomas badjel 50% dan hávis go mánás lea dakkár luhčadávda ahte son šaddá buohccevissui sivvan lea rotavirus.[2]
Gáldut
[rievdat | rievdat wikiteavsttain]- ↑ Dubovi, E. J., MacLachlan, N. J.: Fenner's Veterinary Virology, Fourth Edition. Boston: Academic Press, 2010. ISBN 0-12-375158-6. (eaŋgalsgillii)
- ↑ Virusten aiheuttamat gastroenteriitit: Turun yliopisto. Čujuhuvvon 09.02.2009. (suomagillii)