Kurt Vonnegut

Wikipedia
Jump to navigation Jump to search
Kurt Vonnegut
eaŋgalasgillii: Kurt Vonnegut
Kurt Vonnegut 1972.jpg
Riegádanskábmamánu 11. beaivvi 1922:s(1922-11-11)[1][2][…]
Jápmáncuoŋománu 11. beaivvi 2007:s(2007-04-11)[4][1][…] (84)
Riikkavulošvuohta
Bargu
Ámmátplaywright Translate, čálli, mánusčálli, novelist Translate, essayist Translate, science fiction writer Translate, journalista, peace activist Translate, girječálli ja filosofa
GiellaAmerican English Translate ja eaŋgalsgiella
BálkkašumitJohn Simon Guggenheim Memorial Foundation Fellowship Translate, Purple Heart Translate, Humanist of the Year Translate ja Science Fiction and Fantasy Hall of Fame Translate
Bearaš
VáhnematKurt Vonnegut, Sr. Translate
GuoibmiJill Krementz Translate
MánátMark Vonnegut Translate ja Edith Vonnegut Translate
Lassedieđut
VuolláičálusKurt Vonnegut Junior.svg
Ruovttusiiduhttps://www.vonnegut.com
Commons-logo.svg Kurt Vonnegut
Wikimedia Commonsas

Kurt Vonnegut Jr. (skábmamánu 11. 1922, Indianapolis, Indianacuoŋománu 11. 2007, New York, New York) lei amerihkálaš girječálli. Vonnegut lea dovddus iežas satiirralaš čállinvuogi geažil. Son studerii Cornwell allaoahpahagas, ja maŋŋelaš son gohččojuvvui USA soahtebálvalussii. Vonnegut váldojuvvui soahtefáŋgan ja Duiska soahteváldi sáddii su ja eará fáŋggaid Dresdenii. Orodettiinis Dresdenis Vonnegut vásihii go Dresden bombejuvvui. Olles gávpot billašuvai, muhto Vonnegut beasai heakkas eret, dasgo son ja eará soahtefáŋggat gávdne suoji eatnanvuloš biergorájus.

Go Vonnegut máhcai soađis, son náitalii iežas nuorravuođa morsiin Jane Marie Cox. Soai ráhkadeigga golbma máná. Ovdal go Vonnegut álggahii girječállin, son barggai iešguđetlágan bargguid, earret eará áviisabargin, oahpaheaddjin ja diehtojuohkinbarggu General Electric -fitnodagas. Vonnegut čálii máŋggaid girjjiid. Su beakkáneamos čálus lea Slaughterhouse-Five, mii lea viehka erenoamáš muitalus, dasgo vuođđun girjái Vonnegut lea geavahan su iežas vásáhusaid soađis. Girji váldopersovdna Billy Pilgrim šaddá soahtefáŋgan ja vásiha issoras bombema Dresdenis. Slaughterhouse-Five lea šaddan dovddus antisoahtemuitalus.

Duodji[rievdat | edit source]

Románat[rievdat | edit source]

Čoakkáldagat[rievdat | edit source]

  • Canary in a Cathouse (1961)
  • Welcome to the Monkey House (1968)
  • Wampeters, Foma and Granfalloons (opinions) (1974)
  • Palm Sunday (1981)
  • Nothing is Lost Save Honor (1984)
  • Fates Worse than Death : an Autobiographical Collage (1990) ISBN 978-0-425-13406-1
  • Bagombo Snuff Box (1999) ISBN 0-399-14505-2
  • God Bless You, Dr. Kevorkian (1999)
  • A Man Without a Country (2005) ISBN 1-58322-713-X, ISBN 0-7475-8406-0

Čájálmusat[rievdat | edit source]

  • Penelope (1960)
  • Between Time and Timbuktu; dahje Prometheus-5: a Space Fantasy (1972)
  • Requiem (1987)
  • Make Up Your Mind (1993)
  • Miss Temptation (1993)
  • L'Histoire du Soldat (1993)

Liŋkkat[rievdat | edit source]

Gáldut[rievdat | edit source]

  • 1,0 1,1 1,2 1,3 Немецкая национальная библиотека, Берлинская государственная библиотека, Баварская государственная библиотека и др. Record #118770306 // Общий нормативный контроль (GND) — 2012—2016.
  • 2,0 2,1 идентификатор BNF: платформа открытых данных — 2011.
  • SNAC — 2010.
  • http://www.nytimes.com/2007/04/11/books/11cnd-vonnegut.html?_r=2&hp&oref=slogin&oref=slogin