Kurt Vonnegut

Wikipedia'as/is
Kurt Vonnegut
Kurt Vonnegut
Kurt Vonnegut
Riegádanskábmamánu 11. beaivvi 1922:s(1922-11-11)[1][2][…] dehe 1922:s[4]
Jápmáncuoŋománu 11. beaivvi 2007:s(2007-04-11)[5][1][…]
Riikkavulošvuohta
Bargu
Ámmátgirječálli, dramatihkkár, mánusčálli, románačálli, esseačálli, science fiction-forfatter (nb) Jorgal, journalista, fredsaktivist (nb) Jorgal ja filosofa
Giellaamerikansk-engelsk (nb) Jorgal ja eaŋgalsgiella
BálkkašumitGuggenheim-stipendiet (nb) Jorgal, Purple Heart (nb) Jorgal, Årets humanist (nb) Jorgal, Science Fiction and Fantasy Hall of Fame, Carl Sandburg Literary Award, Hugo Award for Best Dramatic Presentation (en) Jorgal, Eugene V. Debs Award ja National Book Award (nb) Jorgal
Bearaš
VáhnematKurt Vonnegut, Sr. (nb) Jorgal
GuoibmiJill Krementz
MánátMark Vonnegut ja Edith Vonnegut
Lassedieđut
Vuolláičálus
Ruovttusiiduhttps://www.vonnegut.com
Kurt Vonnegut
Wikimedia Commonsas

Kurt Vonnegut Jr. (skábmamánu 11. 1922, Indianapolis, Indianacuoŋománu 11. 2007, New York, New York) lei amerihkálaš girječálli. Vonnegut lea dovddus iežas satiirralaš čállinvuogi geažil. Son studerii Cornwell allaoahpahagas, ja maŋŋelaš son gohččojuvvui USA soahtebálvalussii. Vonnegut váldojuvvui soahtefáŋgan ja Duiska soahteváldi sáddii su ja eará fáŋggaid Dresdenii. Orodettiinis Dresdenis Vonnegut vásihii go Dresden bombejuvvui. Olles gávpot billašuvai, muhto Vonnegut beasai heakkas eret, dasgo son ja eará soahtefáŋggat gávdne suoji eatnanvuloš biergorájus.

Go Vonnegut máhcai soađis, son náitalii iežas nuorravuođa morsiin Jane Marie Cox. Soai ráhkadeigga golbma máná. Ovdal go Vonnegut álggahii girječállin, son barggai iešguđetlágan bargguid, earret eará áviisabargin, oahpaheaddjin ja diehtojuohkinbarggu General Electric -fitnodagas. Vonnegut čálii máŋggaid girjjiid. Su beakkáneamos čálus lea Slaughterhouse-Five, mii lea viehka erenoamáš muitalus, dasgo vuođđun girjái Vonnegut lea geavahan su iežas vásáhusaid soađis. Girji váldopersovdna Billy Pilgrim šaddá soahtefáŋgan ja vásiha issoras bombema Dresdenis. Slaughterhouse-Five lea šaddan dovddus antisoahtemuitalus.

Duodji[rievdat | rievdat gáldu]

Románat[rievdat | rievdat gáldu]

Čoakkáldagat[rievdat | rievdat gáldu]

  • Canary in a Cathouse (1961)
  • Welcome to the Monkey House (1968)
  • Wampeters, Foma and Granfalloons (opinions) (1974)
  • Palm Sunday (1981)
  • Nothing is Lost Save Honor (1984)
  • Fates Worse than Death : an Autobiographical Collage (1990) ISBN 978-0-425-13406-1
  • Bagombo Snuff Box (1999) ISBN 0-399-14505-2
  • God Bless You, Dr. Kevorkian (1999)
  • A Man Without a Country (2005) ISBN 1-58322-713-X, ISBN 0-7475-8406-0

Čájálmusat[rievdat | rievdat gáldu]

  • Penelope (1960)
  • Between Time and Timbuktu; dahje Prometheus-5: a Space Fantasy (1972)
  • Requiem (1987)
  • Make Up Your Mind (1993)
  • Miss Temptation (1993)
  • L'Histoire du Soldat (1993)

Liŋkkat[rievdat | rievdat gáldu]

Gáldut[rievdat | rievdat gáldu]

  1. a á b c Deutsche Nationalbibliothek Record #118770306 // Общий нормативный контроль (GND) — 2012—2016.
  2. a á Bibliothèque nationale de France идентификатор BNF: платформа открытых данных — 2011.
  3. SNAC — 2010.
  4. Indiana Authors and their Books, 1917-1966 / D. E. ThompsonWabash College, 1974.
  5. http://www.nytimes.com/2007/04/11/books/11cnd-vonnegut.html?_r=2&hp&oref=slogin&oref=slogin