Histologiija

Wikipedia
Jump to navigation Jump to search

Histologiija dahje gođusoahppa lea dieđasuorgi mii dutká gođđosiid. Dat čađahuvvo mikroskohpain, elektromikroskohpain ja máŋgalágan ivdnenteknihkain. Medisiidna lea atnán hui ollu ávkki histologiijas, go ollu diagnosat dahkkojuvvojit histologiija veagas.

Bargovuohki[rievdat | edit source]

Ovdal go dutká gođđosiid de ferte vuos dikšut dan materiála maid lea háhkan. Dat materiála gohčoduvvo prepárahttan. Go váldá eret sealla gorudis de dat rievdagoahtá. Go ii leat šat oksygena dat álgá billašuvvat. Vai prepárahtta galgá bissut, de ferte dikšut dan. Muđui dutkamuša boađus šaddá boastut. Lávejit dikšut prepárahtaid aldehydain dahje alkoholain.

Dasto váldá eret čázi prepárahtas, bidjá dan parafiidnii ja diktá čoaskut ja garrat. Go prepárahtta lea garran de lea čuohppat dan hui unna niibbážiin. Čuohpus biddjojuvvo dan maŋŋá láse nala. Ovdal go dutkagoahtá mikroskohpain ferte báidnit prepárahta. Bádnit sáhttá máŋgga ládje ja lávejit válljet báidnaga dan mielde makkár gođus lea.