Anaximander
| Anaximander | |
|---|---|
| Ἀναξίμανδρος | |
 | |
| Riegádan | ~ j. 610 BCE[1][2] |
| Jápmán | ~ j. 546 BCE[3][4] |
| Riikkavulošvuohta | |
| Bargu | |
| Ámmát | filosofa, astronoma, matematihkar, geográfa, fysihkar ja girječálli |
| Giella | dološ greikkagiella |
| Bearaš | |
| Váhnemat | Praxiades |
 AnaximanderWikimedia Commonsas | |
Miletosalaš Anaximander dahjege Anaximandros (Ἀναξίμανδρος) riegádii 610 o.Kr Miletosas ja jámii 546 o.Kr. Son lei Greikka filosofa ja gullá jonalaš luonddufilosofaide. Su dovdoseamos čuoččuhus lea ahte ii gávdno mihkkige mii doallá bajás máilmmi, dat baicce sylinddarin lihkatkeahttá bisui guorosvuođas.
Apeiron[rievdat | rievdat gáldu]
Anaximander doalvvui Thalesa árbbi viidáseapput ja geahččalii gávdnat eamiávdnasa (arche). Thales lei cealkán ahte visot boahtá čázis. Anaximander gis celkkii ahte visot boahtá das maid son gohčodii "apeiron" (geažeheapme), mii lei agálaš ávnnas, buotvuohta ja ii mearriduvvon. Go luondu rievdá, de guokte earáláganvuođa doaibmaba, ovdamearkka dihte báhkas ja galmmas, njuokkas ja goikkis. Dainna lágiin son lei vuosttaš luonddufilosofa mii ásahii universála luonddulága.
Gáldut[rievdat | rievdat gáldu]
- ↑ Любкер Ф. Anaximander // Реальный словарь классических древностей по Любкеру / под ред. Ф. Ф. Зелинский, А. И. Георгиевский, М. С. Куторга и др. — СПб.: Общество классической филологии и педагогики, 1885. — С. 86.
- ↑ a á Roux P. d. Nouveau Dictionnaire des œuvres de tous les temps et tous les pays — 2 — Éditions Robert Laffont, 1994. — Vol. 1. — P. 87. — ISBN 978-2-221-06888-5
- ↑ a á Анаксимандр // Энциклопедический словарь / под ред. И. Е. Андреевский — СПб.: Брокгауз — Ефрон, 1890. — Т. Iа. — С. 692–693.
- ↑ Архив по истории математики Мактьютор — 1994.