Nils Gaup

Wikipedia
Njuike: navigašuvdna, oza
Dán artihkkalis soitet leat čállinfeaillat. Jus hálidat, de divo daid ja váldde eret dan málle. Giitu!

Nils Gaup (riegádan cuoŋománu 12. beaivvi 1955, Guovdageainnus) lea sámi/norgga filbmarešissevra ja neavttár.

Biografiija[rievdat | edit source]

Gaup váccii neavttárskuvlla Stáda Teáhterallaskuvllas, ja eksámena válddii 1978:s. Gaup lei earret eará mielde ásaheamen Beaivváš Sámi Našunálateáhtera[1], ovdalgo šattai dovddusin filmmainis Ofelaččain[2]. Filbma lei mielde Oscar-gilvvus buoremus olgoriikkalaš filbman, dinii badjel bealle miljárdda ruvnno, ja šattai okta dan jagi bivnnuheames láigofilmmain máŋgga riikkas, earret eará Englánddas.

Gaup nubbi filbma Håkon Håkonsen bođii 1990:s, ja dan ovddas Disney mávssii beali. Filmma ráhkadeapmi mávssii 60 miljovnna ruvnno, ja dat šattai dalá divraseamos Skandinavia filbman. Jagi maŋŋel Nils Gaup oaččui fálaldaga ráhkadit drámafilmma Not without my daughter Sally Fieldain, muhto ii váldán fálaldaga vuostá. Son válljii baicca ráhkadit komedia/thrillera Hodet over vannet (1993), mii vuittii Amanda-bálkkašumi buoremus filmma ovddas. Hodet over vannet filbmejedje ođđasit USA:s nu ahte Cameron Diaz ja Harvey Keitel leigga váldorollain.

Nils Gaup lea dovddus Hollywoodas, ja olbmot livčče háliidan su ráhkadit Bond-filmmaid vel. Son lea maiddái beaggán čeahpes filbmadahkkin go máhttá luonddus maid filbmet. Nu álggii Gaup rešisseret Waterworld Kevin Costneriin, muhto heittii go son oaivvildii ahte prošeakta šattai beare váttisin ja divrrasin (filbmaprodukšuvdna mávssii loahpas 175 miljovnna dollára). Gaup válljii dasto rešisseret western-filmma Tashunga Christopher Lambertain ja James Caanain. Dát filbma lei mihá hálbbit, muhto olbmot láite hirbmosit dan. Gaup lea ieš maid mieđihan ahte dát lei su heajumus bargu.

Dan maŋŋel lei Gaupa ođđa prošeakta rešisseret NRK drámaráiddu Irén Reppenin. Jagi maŋŋel, 1999, lei son Misery Harboura rešissevra, mii lei ovttasbargu Norgga, Kanada, Ruoŧa ja Dánmárkku gaskkas.

Gaup álggii dasto 2002:s iežas stuora nieguin bargat; ráhkadit filmma Guovdageainnu stuimmiid[3] birra mat dáhpáhuvve 1852:s. Guovdageainnu stuimmit čájehuvvui vuosttaš geardde Romssa Internašunála Filbmafestiválas[4] (Tromsø Internasjonale Filmfestival, TIFF), ođđajagimánu 16. beaivvi 2008. Vuosttaš čájáhus lei ođđajagemánu 18. beaivvi.

Gert Nygårdshauga romána Mengele Zoo 1989:s galgá filbman ráhkaduvvot, ja Nils Gaup lea dan filmma rešissevra.

Filmmat[rievdat | edit source]

Čujuhusat[rievdat | edit source]