Komigiella
 |
Dát artihkal soaitá dárbbašit gielladikšuma. Dát artihkal soaitá dárbbašit gielladikšuma. Don sáhtát veahkehit Wikipedia ja dárkkistit artihkkala. Jus artihkkalis leat čállinfeaillat, de divo daid ja váldde eret dán málle. Giitu! |
|
коми кыв (komi kyv) |
|
|---|---|
| Geavaheapmi | |
| Guovlu | Komi |
| Hupmiid mearri | 285 000 |
| Sadji | ii čuođi stuorámusa joavkkus |
| Alfabehta | kyrillalaš |
| Virggálaš stáhtus | |
| Virggálaš giella | Komi |
| Giellakodat | |
| ISO 639-1 | kv |
| ISO 639-2 | kom |
| SIL | KPV |
Komigiella lea permelaš giella urálalaš giellabearrašis. Sullii 217000 hállet komigiela.
Sisdoallu |
Guovlu [rievdat]
Komigiella hállojuvvo erenoamážit Komi republihkas, gos giella lea virggálaš giella oktan ruoššagielain, muhto maid kránnjáguovlluin, Nenetsias, Arkhangelsk oblastas. Murmánskka oblastas lea maid komigiela hállit, go dasa vulge komit 1800-logu loahpas.
Jietnadatoahppa [rievdat]
Vokálat [rievdat]
Komigielas lea 7 vokála, čájehuvvon IPA-symbolain ja čállingiela bustávain. Komigielas ii leat guhkkodaterohus.
| Ovdavok. | Guovdavok. | Maŋŋevok. | Ovdavok. | Guovdavok. | Maŋŋevok. | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Alla vok. | i | ʉ | u | и | ы | у | |
| Gaskavok. | e | ə | o | е | ӧ | о | |
| Vuollegis vok. | a | а |
Morfologiija [rievdat]
Substantiiva [rievdat]
Komigielas lea rikkis kasusvuogádat, gielas leat 17 kasusa:
- Nominatiiva
- Akkusatiiva
- Genitiiva
- Ablatiiva
- Datiiva
- Komitatiiva
- Konsekutiiva
- Karitiiva
- Instrumentála
- Illatiiva
- Inessiiva
- Elatiiva
- Prosekutiiva
- Transitiiva
- Terminatiiva
- Approksimatiiva
- Egressiiva
Vearba [rievdat]
Komigiela vearbbat sodjet persovnnas, logus, áiggis (preseansa, preterihta, futura). Komigielas lea biehttalanvearba, ja biehttalanvearba sojahuvvo áiggis, dego omd. lullisámegielas.
Syntáksa [rievdat]
Komigiella lea SVO-giella.
Sátnevuorká [rievdat]
Čállingiella [rievdat]
Komi čállingiela geavaha kyrillalaš alfabeahta, ja dasa lassin guokte liigebustáva, <і> (jietna i, muhto palataliserema haga, dego <и> livččii gáibidan) ja <ӧ> (schwaa-vokála):
| А а | Б б | В в | Г г | Д д | Е е | Ё ё | Ж ж |
| З з | И и | І і | Й й | К к | Л л | М м | Н н |
| О о | Ӧ ӧ | П п | Р р | С с | Т т | У у | Ф ф |
| Х х | Ц ц | Ч ч | Ш ш | Щ щ | Ъ ъ | Ы ы | Ь ь |
| Э э | Ю ю | Я я |
Giellahistorjá [rievdat]
Siskkildas giellahistorjá [rievdat]
Urálalaš gielaid máttastruktuvra lea dábálaččat CVCV. Komigielas lea máŋgii leamaš apokope, nu ahte maŋimus vokála lea jávkan. Omd. suomagiela suoni «suodná» lea komigielas сӧн, sən. Nubbi ođastus lea, ahte sátneloahppasaš l lea rievdaduvvon v:n, komigielas sátni «giella» lea кыв, kʉv.
Girjjálašvuohta [rievdat]
- Hausenberg, Anu-Reet: Komi. Daniel Abondolo (red.) The Uralic Languages. Routledge, London 1998, ISBN 0-415-08198-X, (Routledge language family descriptions), S. 305–326.
Liŋkkat [rievdat]
Urálalaš gielat
aitosašgárjilgiella | anárašgiella | aunusgárjilgiella | áhkkilsámegiella | bihtánsámegiella | darjjesámegiella | davvisámegiella | enetsagiella | ersagiella | esttegiella | gárjilgiella | gielddasámegiella | hantigiella | inkeroisgiella | julevsámegiella | juratsagiella | kamassagiella | komigiella | komipermjakgiella | liivigiella | lullisámegiella | lyydigiella | mansigiella | matorigiella | meängiella | mokšagiella | nenetsagiella | ngasanagiella | niitomarigiella | nuortalašgiella | selkupagiella | suomagiella | ubmisámegiella | udmurtagiella | ungáragiella | vatjagiella | várremarigiella | vepsägiella | võrogiella
